Azonnali kormányzati segítséget kérnek a bajba jutott termelői csoportok. A gazdálkodók együttműködésén alapuló szerveződései jó ideje várnak az európai uniós forrásból finanszírozott működési támogatások kifizetésére. Időközben azonban kimerültek a termelők tartalékai, a csoportokat a megszűnés fenyegeti. A szövetkezetek ügyéről Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke ma Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyal.

Átadták a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet vágóhídját szerdán, az önkormányzati tulajdonban lévő telken a 200 négyzetméteres üzem 78 millió forintba került, a pénz 60 százaléka állami támogatás, 40 százaléka pedig önkormányzati önerő volt.

Az átadáson Hoffmann Imre, közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, az értékteremtő közfoglalkoztatás eredményeire remek példa a szövetkezet vágóhídjának felépítése.

Nagy István, agrárminiszter a Karc FM-en beszélt arról, hogy a korábbi, kötelező téeszesítés miatt a gazdák ma még mindig nem mernek szövetkezni, mert félnek a kisemmizéstől. Pedig az unió általi szabadpiacok és nagy multinacionális vállalatok világában a tárcavezető szerint ez az egyetlen lehetséges érdekérvényesítési mód a kisebb gazdálkodóknak. A miniszter azt mondta: “az, hogy ezt termelői csoportnak vagy szövetkezetnek nevezik, teljesen mindegy.

A közvetlen szomszédos Románia sertéspestis járványa felhívja a figyelmet arra mekkora kockázatot jelentenek a giga állattartó telepek. A hazai órias sertés telepek mellett már tervezik német tőkével az egymillió tojó baromfi telepet Vas-megyében. A Hangya elnöksége arra hívja fel a figyelmet, hogy a méret hatékonyságon alapuló versenyképesség mellett sokféle más  szempontot is kellene figyelembe venni.

 A MAGOSZ vezetősége belátta a termékpályás szövetkezés fontosságát az ilyen és ehhez hasonló válságok megoldásához, megelőzéséhez.

A HANGYA Szövetkezetek Együttműködése több mint 20 éve képviseli azt a programot, melyet Jakab István MAGOSZ elnök az M1 'Ma reggel' című adásában javasolt az ipari alma ára körül kialakult válsághelyzet kezelésére. 

1990-es évek óta nem nőtt ekkorát a kanadai csirkehús-előállítás, mint idén: közel 1,3 millió tonnát elérve 5 százalékkal emelkedhet az idei kibocsátás - áll a kanadai elemzésekben (FAS/Canada). Ugyanis az országban tartósan erős a kereslet az olcsó fehérjeforrás iránt: a marhahús fogyasztása csökken, míg a baromfié nő. Míg 1980-ban 38,8 kg marhahúst igényelt egy kanadai állampolgár és mindössze 17 kilogramm brojlert, addig 2016-ban már csak 25 kilogrammot az előbbiből és 32,5 kilogrammot a könnyebben emészthető és olcsóbban előállítható fehérjeforrásból.

Az ipari léalma alacsony felvásárlási ára a magyar agrárium strukturális problémáinak közvetlen következménye. A külföldi feldolgozói érdekek túlnyomó piaci részesedésükön keresztül az árszabási stratégiájukkal lehetetlenné teszik a termelők gazdaságosságát, sőt megélhetését jelentő árszint kialakítását. Amennyiben a piaci erőviszonyok nem változnak a termelők javára, a magyar agrárium egzisztenciális válsága elkerülhetetlen.

Az idei Kelet-magyarországi Agrárfórum keretein belül megrendezett "Merész tervek: teljes reform előtt a magyar agráradózás?" című kerekasztal beszélgetés során befolyásos szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselői is egy átfogó adóreformot sürgettek a magyar agrárium versenyképességének javítása céljából.

Az Agrárminisztérium álláspontja szerint idén kialakítható olyan felvásárlási ár az ipari alma piacán, ami lehetővé teszi, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgozók megfelelő jövedelem mellett végezhessék tevékenységüket. Ez az árszint azonban csak az almatermelő gazdák összefogása és érdekérvényesítő tevékenysége által érhető el. A minisztérium ezért támokatását fejezte ki minden efféle termelői összefogással kapcsolatban, amelyek a méltányos alma átvételi árak elérését szolgálják.

Szövetkezetek - a közösségépítés eszközei

Első ízben szerepelt a szövetkezetek témája a Bálványosi Nyári Szabadegyetem programjában. A 2018. július 25.én tartott „Szövetkezetek - a közösségépítés eszközei” c. programban Kósa Lajos az OSZT elnöke, Novák Katalin, az EMMI államtitkára, Patay Vilmos OSZT alelnök, a HANGYA elnöke, Fiák István OSZT alelnök, a DIÁK-ÉSZ elnöke az érintett szövetkezeti szektor bemutatása mellett a fórumon a szövetkezetek közösségépítésben játszott szerepéről beszéltek.