Dacian Ciolos küzdeni fog az agrárpénzekért
A közvetlen jövedelemtámogatások rendszerének kiegyensúlyozottabbá tételét tekinti egyik fő feladatának a román Dacian Ciolos, aki pénteki meghallgatásán meggyőző produkcióval nyerte meg magának a képviselőket. A biztosjelölt elmondta, hogy év végén tervezi közzétenni a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló közleményt.
Pénteki parlamenti meghallgatásán a képviselők túlnyomó része szerint nagyfokú hozzáértésről tett tanúbizonyságot Dacian Ciolos, aki nem csak az általános politikai kérdésekre adott válaszaival tett jó benyomást, hanem konkrét kérdésekben is elég nagy tájékozottságot mutatott. "Dacian Ciolos személyében felkészült és vízióval rendelkező mezőgazdasági biztosa lesz az Európai Uniónak, aki egyszerre érti az új és a régi tagállamok mezőgazdasági sajátosságait” – értékelte a jelölt produkcióját a meghallgatást követően Tabajdi Csaba, magyar szocialisták EP-delegációjának vezetője. Ugyancsak felkészültnek és magabiztosnak látta a korábbi román mezőgazdasági minisztert a vizsgán Glattfelder Béla, aki szerint „az új biztos remélhetően felhagy az újabb és újabb reformokat erőltető, szélsőségesen liberális politikával, és helyette stabil, kiszámítható agrárpolitikát fog folytatni”.
Ciolos a háromórás kérdezz-feleleken egyszerre mutatkozott hagyománytisztelőnek és fontolva haladó reformernek. A jelölt két szempontot emelt ki a 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozóan, amely kereteinek kijelölését tekinti hivatali ideje első számú céljának. Ezek az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdasági termelők jövedelmének szavatolása. Azt is hozzátette azonban, hogy a közös agrárpolitika jövendőbeli kereteinek kialakítása során a fogyasztókra és az adófizetőkre is tekintettel kell lenni.
Dacian Ciolos három pillérre épülő, „robusztus eszközökkel” rendelkező közös agrárpolitikát képzel el. Első pillérként a közvetlen kifizetéseket említette, amelynek feltételrendszerét (így a támogatási szint kiszámítására vonatkozó kritériumokat) kiegyensúlyozottabbá kívánja tenni, kiegyenlítve ezáltal az ágazatok, régiók és országok közötti indokolatlan különbségeket. A piaci támogatásokat tekinti a második pillérnek, amelyeknek szerinte gyorsan kell reagálniuk a piaci változásokra. Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte egész agrárágazatokat sújtó válságok megelőzését. Végül a vidékfejlesztési politikáról szólt, amelynek úgymond hozzá kell járulnia a mezőgazdasági szerkezetváltáshoz. Albert Dess német néppárti képviselő kérdésére válaszolva a biztosjelölt leszögezte, hogy nem híve annak, hogy a vidékfejlesztést leválasszák az agrárpolitikától.
Ugyancsak Dess érdeklődésére megerősítette, hogy a közös agrárpolitikának további reformra van szüksége, ám ez nem a politikára fordított források csökkentését jelenti, hanem a változó viszonyokhoz és kihívásokhoz történő alkalmazkodást (ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a 27 tagállam mezőgazdaságilag rendkívül sokszínű agráriumot alkot). Ciolos – akinek agrárbiztosi posztra való jelöléséért korábban Párizs intenzíven lobbizott – a meghallgatás során visszatérően megerősítette, hogy a következő keretköltségvetésről szóló vita során az agrárköltségvetés lefaragása ellen fog küzdeni, de ha rajta múlna, még több pénzt adna az agráriumnak. „Nem szabad abba a hibába esni, hogy csökkentsék a közös agrárpolitikára szánt pénzeket, hiszen a költségek nőnek. Meg kell védenünk ezt a büdzsét” – szögezte le egy kérdésre. Hozzátette, hogy a forrásoknak a két pillér (direkt támogatások és piaci támogatások egyfelől, vidékfejlesztés másfelől) közötti jobb felosztásáról minden további nélkül vitát lehet nyitni, ám a termelők jövedelmének csökkentése nélkül.
A közvetlen jövedelemtámogatások rendszerének reformja
Luis Capoulas Santos a szocialisták agrárszóvivője és mások arról faggatták a román biztosjelöltet, hogyan képzeli el a közvetlen jövedelemtámogatások új rendszerét és az eddigieknél igazságosabb kritériumait. Dacian Ciolos mindenekelőtt a jelenlegi két különböző rendszer (a régi tagállamok és néhány új tagállam, így Magyarország által is alkalmazott összevont gazdaságtámogatási rendszer és az új tagországok többsége által választott egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) helyett egységes megközelítést akar, mégpedig az utóbbi alapján. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy megszűnne a régi tagállamokban alkalmazott történeti bázison alapuló kifizetés, ami ma jelentős torzulásokhoz vezet az új tagállamok kárára, hiszen utóbbiak agrártermelőinek hektáralapú kifizetése jóval alatta marad a régiekének. „Olyan kritériumokat akarok, amelyek az egyensúly irányába haladnak” – jelentette ki a volt román mezőgazdasági miniszter, aki mindazonáltal értésre adta, hogy az országról-országra és régióról-régióra eltérő feltételek miatt egy, az egész Unióban egységes, átalány kifizetési ráta rögzítését nem tartja indokoltnak.
Stéphane Le Foll, francia képviselő aziránt érdeklődött, hogy vajon Ciolos támogatná-e azt az elképzelést, hogy a KAP mindkét pillérében (és ne csak a másodikban, a vidékfejlesztésnél) vezessék be a nemzeti társfinanszírozást. A válaszoló rámutatott, hogy a vidékfejlesztésnél a társfinanszírozásnak más szerepe van, mint az első pillérben lenne, az utóbbi esetében ezt lényegében el is vetette.
Kistermelők, szupermarketek, állatjólét
Morvai Krisztina (magyar, Jobbik) a kistermelőkkel és a családi vállalkozásokkal kapcsolatos terveiről faggatta a jelöltet. Ciolos válaszában fontosnak nevezte, hogy a közös agrárpolitika második pillére biztosítson forrásokat a kistermelők sajátos igényeire, és gazdálkodásuk modernizálására. Ez nem azt jelenti, hogy mint nagy termelők működjenek – tette hozzá. Úgy vélte, hogy a kistermelőknek nem feltétlenül exportra, hanem inkább a helyi piacokra kellene koncentrálniuk. „Hogyan tudjuk megvédeni a silány, dömpingáron kínált termékektől a helyi piacokat?” – szólt Morvai második kérdése. Ciolos szerint mindenekelőtt ki kell építeni a helyi terjesztés lehetőségét. Kilátásba helyezte, hogy erre vonatkozóan is tartalmaz majd javaslatokat a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló javaslat, amiről a bizottsági közleményt a társadalmi konzultáció után 2010 végén tervezi majd közzétenni.
Tabajdi Csaba (magyar, szocialista) a termelőket például a kiskereskedelmi láncoktól megóvó biztonsági háló lehetőségéről érdeklődött. Dacian Ciolos elképzelhetőnek nevezte, hogy a gyümölcs-és zöldségszektor mintájára biztosítási pénzalapot hozzanak létre azokban az ágazatokban, ahol nagy az áringadozás. A biztosjelölt a szupermarketek és az élelmiszerlánc többi részének párbeszédében, a problémáik tárgyalásos rendezésében látja a megoldást, és az állami beavatkozást távol tartva alapvetően a piacra bízná a kérdést.
Glattfelder Béla (magyar, néppárt) kérdésében rámutatott, hogy az uniós szabályozás egyre újabb és szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, valamint keresztmegfeleltetési követelményeket állapít meg. Ezek szerinte csökkentik az európai gazdák versenyképességét unión kívüli versenytársaikkal szemben, akiknek nem kell ezeket a szigorú feltételeket teljesíteniük. Az állatjóléti intézkedések jelentős része ráadásul rontja a termelés energiahatékonyságát, többlet széndioxid-kibocsátást okozva. A képviselő felhívta a biztosjelölt figyelmét arra, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyáltalán nem lehet pályázni az energiahatékonyságot javító beruházások támogatására. Dacian Cioloş válaszában kifejtette, hogy az állatjóléti célkitűzéseket összhangba kell hozni más, például. a klímavédelemre vonatkozó politikával. Megjegyezte azt is, hogy a tagállamoknak nagyobb mozgásteret kell biztosítani a vidékfejlesztési források felhasználása során.
WTO-tárgyalások, génmódosított kultúrák
Egy görög képviselő kérdésére Dacian Ciolos úgy vélekedett, hogy az EU már éppen elég messzire ment ajánlatával a dohai forduló keretében tartott WTO-tárgyalásokon, és ennél már nem mehet tovább. „Nyitottak vagyunk, de ki kell várnunk, hogy kereskedelmi partnereink milyen ajánlatot tesznek” – közölte. José Bové, az EP-ben a legutóbbi választásokon mandátumot szerzett híres globalizáció-ellenes francia agrártermelő arról faggatta a leendő agrárbiztost, hogyan biztosítaná a különböző növénykultúrák (a hagyományos és a génmódosított növények) együttélését, és a szennyeződés elkerülését, illetve a termelők és a fogyasztók választásának szabadságát. Ciolos azon az állásponton van, hogy a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt meg kell adni a választás lehetőségét. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a szabályozás ebben a kérdésben végső soron a tagállamok hatáskörébe tartozik, de szorosabb együttműködés kell.